Éghető anyagok az otthonunkban

Korábbi blogunkban már említettük, hogy lakástüzek nagy része figyelmetlenségből fakad, amit általában egy hőforrás vagy őrizettelenül hagyott láng tud kiváltani. Nyilván egyéb tüzek is léteznek (pl. elektromos zárlat), viszont az ezen okokból bekövetkezett tűzkár ritkább.

Mi az a 3 alapvető dolog, ami egy tűz kialakulásához szükséges?

• Éghető anyag,
• égést biztosító közeg (oxigén) és
• hőmérséklet, amely az adott anyagot begyújtja.

Ha ezek közül az egyik kikerül a képletből, akkor a tűz elalszik, illetve nem alakul ki.

Érdemes még megértenünk a tűz kialakulásának, terjedésének a lépéseit:

Az első szakasz a kezdődő tűz, amikor a lángok még csak adott helyen találhatók meg. A kezdeti szakasz 1-2 percig tart, ezt a fázist még mi magunk is meg tudjuk állítani ezen a ponton. Nem lehet eléggé kihangsúlyozni, hogy ezért kritikusan fontos a gyors és azonnali beavatkozás.

A második szakasz a szabadon égés fázisa, amikor már a tűz hővezetéssel és hőáramlással terjed, az éghető anyagok gyulladási hőmérsékletüket meghaladva begyulladnak és a tűz így tovább terjed.

A harmadik szakaszban a helyiségben található további anyagok egyszerre begyulladnak, mert eléri a levegő hőmérséklete a 600 ^oC-t. Ezt hívjuk a belobbanás fázisának.

A negyedik szakasz a kifejlett tűz. Az éghető gázok szinte az egész területet kitöltve égnek.

A legutolsó szakasz a lehűlés. Ekkor az éghető anyagok hiányában a tűz lassan kialszik.

Ki szeretnénk emelni a MABISZ által készített grafikont, amely szemléletesen mutatja be a biztosítással rendelkező lakások tűzeseteinek számát és az okozott károkat. A legnagyobb számban a nyílt láng használata miatt történt baleset. Ezért nagyon fontos, hogy láng közelében semmilyen éghető anyag ne legyen. Ilyen lehet például száradó ruha a gyertya mellett, alatta műanyag vagy papír. Kandallók és kályhák körül se tároljuk semmilyen éghető anyagot, ezek pillanatok alatt lángra tudnak kapni.

Dohányosok kerüljék az ágyban dohányzást, mert a lehulló parázs szintén nagyon gyorsan bekövetkező tűzesetet tud okozni. Ugyan így a dohányosok odafigyelését igényli az is, hogy amikor az erkélyen dohányoznak az aláhulló parázs az alatta lakó erkélyén, vagy a nyitott ablakán behullva ne okozzon tűzesetet.

A már említett elektromos tüzek is gyakoriak. Minden elektromos eszközre potenciális veszélyforrásként kell tekinteni. Tehát ezeket ne takarjuk le és biztosítsuk a hőleadásukat! A nem használt mobiltelefon töltőket húzzuk ki az aljzatból és használatuk közben ne legyen semmilyen éghető anyag a környékén!

Amennyiben az elektromos aljzatainkat terheljük túl, úgy azokban zárlat léphet fel. Ha sistergő, cicergő hangot hallunk vagy már sötétebb elszíneződést látunk rajta, akkor állítsuk le a rákötött eszközöket és vizsgáltassuk meg szakemberrel. Ökölszabályként értelmezhető, hogy egy aljzatra ne csatlakoztassunk 2000-2500 W-nál nagyobb összteljesítményű fogyasztókat!

Ha hosszabb időre megyünk el otthonról (pl. nyaralás), akkor érdemes lekapcsolni és/vagy kihúzni azokat a fogyasztókat az aljzatokból, amelyek nem létfontosságúak. Itt létfontosságúnak értjük a hűtőt például vagy a temperáló fűtéshez szükséges fűtőberendezéseket. Néhányan az elektromos kismegszakítókat (biztosíték tábla) szokták lekapcsolni. Ez azért is lehet célszerű, mert szerencsétlen villámcsapások esetén nem engedi bejutni a lakásba a túlfeszültséget. Ugyanígy gondoskodhat az irodai jellegű elektromos fogyasztók védelméről úgynevezett túlfeszültség védőkkel, amelyek automatikusan leoldanak, ha a túlfeszültség állapota állna fenn.

Ha mégis kezdeti tűz alakulna ki a lakásunkban, akkor az alábbiakra figyeljünk oltásnál:

• elektromos tüzeket sosem oltunk vízzel áramtalanítás előtt. Mivel a stresszes helyzetben nem az az első gondolatunk, hogy áramtalanítsunk, így vizet NEM használunk elektromos tüzek oltásához. Legjobb a tűztakaró pokróc, illetve erre a célra gyártott porral, illetve gázzal oltó készülék.
• égő olajat nem oltunk vízzel. Le kell takarni a tüzet, oxigén hiányában el fog aludni. Forró olajra nem szabad vizet önteni, mert az olaj jóval a víz forráspontja (100 ∘C) fölé tud melegedni (kb. 190 ∘C‑nál kezd el füstölni, 380 ∘C körül kezd égni). Ha égő olajra vizet öntünk, akkor a víz az olajénál nagyobb sűrűsége miatt alulra kerül, a magas hőmérséklettől hirtelen felforr és gőzzé alakul, amitől a térfogata az eredeti értéknek több 100‑szorosára növekszik, vagyis szinte szé Ezzel szétspricceli az olajat minden irányba, komoly égési sérüléseket okozva.

Forrás: MABISZ.hu, netfizika.hu